vasárnap, május 08, 2011

Gorgonzolás rizottó medvehagymával

Sajnos vége a medvehagyma szezonjának, végig szedtük, végig ettük, főleg nyersen, volt sok vajkrém, sajtkrém, túrókrém, tzatziki (mind isteni a füstölt lazachoz a vasárnapi pezsgős reggelik részeként), volt krumplipüré, juhtúrós sült répa, került a csicseriborsós pastába.  Flat-cat zseniális receptjeiből is beterveztem néhányat, de csak a túrótorta készült el, a szabolcsi töltött káposzta mintájára alkotott tekercsekre csak rákészültem, de nem éreztem elég erőt magamban hozzá és erősen legyszerűsítettem: a polenta taragna mellé a pirított laskagombába kevertem a medvehagymacsíkokat.
Talán két hete szedhettem az utolsó adag medvehagymát, de olyan jól viseli a tárolást, hogy még mindig van egy kevés, valószínűleg kenyérgombóc lesz belőle, pláne ha marad ez a májusi tél. Biztosan nem rizottó lett volna az ebéd sem, ha nem ilyen hűvös-nedves az idő ma.



Gorgonzolás rizottó medvehagymával

1 nagy fej hagyma
2 diónyi vaj
1 evőkanál olívaolaj
15 dkg rizottórizs
0,5 dl száraz fehérbor
6 dl zöldségalaplé
6-7 dkg gorgonzola
egy nagy csomó (15-20 levél) medvehagyma
bors

A finomra vágott hagymát üvegesre párolom a diónyi vaj és az olaj keverékén. Hozzáadom a rizst, átpirítom a forró olajban. Meglocsolom a borral, folytonos keverés mellett hagyom elpárologni. A melegen tartott alaplét merőkanalanként adagolva, gyakori keverés mellett addig főzöm, míg az alaplé elfogy, és a rizs krémesre fő, ez k.b. 20 perc. Lehúzom a tűzről, belekeverem a diónyi vajat és a gorgonzolát, 2-3 percre lefedem. Belekeverem a felcsíkozott medvehagymát.
2 adag

vasárnap, január 09, 2011

Penne gorgonzolás mártásban, pirított kelkáposztával

20 dkg penne
2 marék dióbél
2 evőkanál olívaolaj
egy kis fej kelkáposzta fele csíkokra vágva
2 dl tejszín
10 dkg gorgonzola
szerecsendió
frissen őrölt bors

Feteszem a tészta főzővizét, mellette egy széles serpenyőben elkészítem a tésztáravalót, 3 fázisban. Először szárazon megpirítom a diót, kiveszem a serpenyőből. Felforrósítom az olívaolajat, rádobom a kelkáposztát és megpirítom. Kiveszem, félreteszem. A felmelegített tejszínbe beleolvasztom a gorgonzolát, kevés reszelt szerecsendióval fűszerezem. Közben kifő a tészta, beleforgatom a mártásba a kelkáposztával együtt. A tányérokon a tésztára szórom a durvára tört pirított diót és sok borsot őrölök rá.
2 tisztességes adag 

Pont ilyen ködös téli napokra való étel, mint a mai.

vasárnap, november 21, 2010

Gnocchiparádé

Több körülmény szerencsés együttállásának köszönhető ez az étel, vagyis hogy egyszerre készítettem háromféle gnocchit.
1. Régóta tervezek gnocchit készíteni gesztenyelisztből.
2. Nő a cékla anyukámnál.
3. Kaptam tőle friss vargányaport is.
4. És hogy mindez egyszerre jutott eszembe, ami mindezt egy tányérra hozta össze, egy bor: Orsolya Pince Ostorosi Pinot Noir 2007. A (nekem) legszebb pinot, amit mostanság kóstoltam. Ízében-illatában földes ízjegyek, sok gomba, avar, erdei gyümölcsök és valami nagyon elegáns bársonyosság, sokáig gondolkodtam, mire rájöttem, hogy a gesztenyét is felismerni vélem benne.
Nem volt kis munka, több órám ment rá, de így együtt sokkal több volt, mint háromféle íz. Szósszal nem is kísérleteztem mellé, egyszerűen zsályás vajban forgattam meg a gombóckákat. Az meg külön öröm, hogy vörösborhoz tudtam húsmentes ételt tálalni.
A gesztenyelisztből készült gnocchi egy olasz oldalról származik, a céklásnál Dolce Vita útmutatását követtem, a vargányáshoz pedig Locatelli alapreceptjét használtam, csak a lisztbe belekevertem a vargányaport.


Gesztenyés gnocchi

5 dl tej
10 dkg gesztenyeliszt
1,5 dkg reszelt parmezán
1 tojás
finomliszt szükség szerint

A felforralt tejben állandó keverés mellett megfőzöm a gesztenyelisztet. Hűlni hagyom, közben a tojásfehérjét habbá verem. A kihűlt gesztenyés alaphoz adom a tojás sárgáját, a reszelt parmezánt, a tojáshabot, és annyi lisztet, hogy formázható masszát kapjak. A tésztából hüvelykujjnyi vastag nudlikat sodrok és 2-3 centi darabokra vágom őket.
Forró vízben kifőzöm, a zsályával megfuttatom vajra szedem.


Vargányás gnocchi

1/2 kg magas keményítőtartalmú krumpli
1 tojás
kb. 16 dkg sima liszt
1 evőkanálnyi szárított vargánya porrá őrölve


A krumplit héjában puhára főzöm. Még melegen meghámozom, áttöröm. A vargányaport a liszt kétharmadába keverem (ne vesszem kárba, ha esetleg mégsem kell a teljes kisztmennyiség). A munkafelületre halmozott áttört krumpliba mélyedést készítek, beleöntöm a kissé felvert tojást, a gombaporos lisztet és összegyúrom a tésztát, szükség szerint adagolva a további lisztet. Ne legyen túl kemény a tészta, éppen csak formázható. Hurkákat sodrok belőle és 2-3 cm-es darabokra vágom. (Lehet speciális gnocchikészítő deszkán vagy villán bordásra formázni, de nekem ehhez már nem volt türelmem.)
Kifőzöm, a zsályás vajra szedem.


A zsályás vajhoz

10 dkg vaj
8-10 zsályalevél

A vajat felolvasztom és megfuttatom benne a zsályaleveleket. Ebben forgatom át a kifőtt gnocchit.

vasárnap, október 03, 2010

Borvacsora

Régóta terveztem, hogy, értőbb módon foglalkozzam a borral, idén végre elvégeztem egy alapfokú borismereti tanfolyamot. Az oklevél szerint ezzel borajánló lettem, de ettől én még nem alkalmaznám magam sommelier-ként - épp "csak" a vendéglátó alapképzettségem hiányzik hozzá, de nem is pályamódosítási céllal kezdtem bele a tanfolyamba. És borról írni sem fogok eztán, csak főzni hozzá. Viszont sokat tanultam, kóstoltam, kellemes ismeretségekre tettem szert, alig várom, hogy induljon a középfokú tanfolyam.
Ezek után már jóval tudatosabban teveztem meg az idei születésnapi vacsorát. Elsősorban lakóhelyem, Sopron borait terveztem bemutatni a családnak, ennek jegyében igyekeztem minél többet kóstolni szerencsére a helyi boros rendezvényeken volt rá alkalmunk bőven. A kedvenceimet válogattam ki, ezekhez terveztem ételt.


üdvözlőfalat: friss házi kecske- illetve tehénsajt, akáclekvár bazsalikomlevélen
bor: Soproni Királyleányka 2009, Ákos Pince
Ennek a történetét már megírtam. Ez volt ez első fix pont a menüben. Az akácvirágot még május-júniusban a Neuberg dűlőben szedtem, ott, ahonnan a bor is származik. A rebarbara pedig édesanyám házatájáról jött, ahonnan a kecsketej is, amiből a sajtot készítettem (néhányan nem eszik a kecskesajtot, ők tehénsajtot kaptak).


előétel: Langyos rókagomba-saláta őszibarackkal
bor: Soproni Fehérburgundi 2009 Weninger Pincészet
Ez a bor föladta a leckét. A 2008-as évjárat annyira meghódított bennünket a szinte sós mineralitásával (tormamártásos harcsával illetve szarvasgombás krumplipürével és rukolával tálalt báránnyal kóstoltuk a Szélmalomban, remekül kísérte mindkettőt), hogy ehhez akartam az első fogást tervezni. De akkor már elfogyott ez az évjárat (legalábbis azt hittem, azóta véletlenül találtam a neten, vettem is belőle gyorsan), így kivártam a 2009-est. A jégverésnek köszönhetően nagyon kevés készült belőle, nem is került kereskedelmi forgalomba, nekem egyenesen a pincéből mentettek egy kartonnal. Észrevehetően vékonyabb ez az évjárat, mint az elődje, kevéssé sós, inkább gyümölcsös (pont ezt nem kerestem benne). Bár már két palackot elkóstoltunk, a vacsora előtt három nappal még nem tudtam, mit főzök hozzá előételnek. Aztán a csütörtöki piacon hirtelen ötlettel rókagombát vettem, hogy kipróbálom a sárgabarack helyett őszibarackkal. Méghozzá ún. poncichter-barackkal, ez egy szerény külsejű, de nagyon zamatos fehérhúsú gyümölcs. Nagyon ráéreztem, az összekóstolásnál ezt mondta a férjem: szívem, te megfőzted a bort!


főétel: Szűzpecsenye, babsterc, sültpaprika-mártás, fokhagymával pirított vargánya
bor: Soproni Kékfrankos 2007, Iváncsics Pince
Ha Sopron, akkor kékfrankos, poncichterek, babsterc. Ha valaki nem tudná, miért "csúfolták" a soproni szőlősgazdákat poncichternek, itt elolvashatja. Babstercet ugyan nem ettem még, mióta Sopronban élek, de a borozókban ma is babos pogácsát kínálnak a borok mellé.
Pedig amikor még csak a borokat válogattam a vacsorához, még egészen más volt tervben. Pinot noir lett volna a főétel bora, szintén Iváncsics, mellé kacsamell meggyes raguval. Aztán elbizonytalanodtam (meg augusztus közepén meggy sincs már), és megszavaztattam a közönséget. A babsterc nyert.


Desszert: Sajttorta gazdag mandulás talpon, sült sárgabarackkal, financier, zenitben áztatott aszalt barack, dulce de leche
bor: Késői szüretelésű Soproni Zenit 2005, Vincellér-ház
Ez a bor túrós, mandulás, barackos édességet kívánt. Chili & Vanília kecskesajttortája aszús barackkal indított el, de a kecskesajtot nem mertem mindenki elé tenni, így aztán - jó sok próbasütés után - két másik receptjét párosítottam össze, és fantasztikus lett a végeredmény. A New York cheesecake masszáját készítettem el szilikon muffinformában, kekszalap nélkül, úgy, hogy nem töltöttem tele a formákat, majd 30 perc sütés után idő ráhúztam egy réteget a financier tésztájából, további 15 perc alatt sült készre. A krémsajtot magam készítettem, 3 liter teljes tejet oltottam joghurttá majd jól lecsöpögtettem. Az eredeti receptek szerinti mennyiségből lett 12 darab apró tortácska, meg egy 22 cm átmérőjű torta, csatos formában, ehhez a kekszalapot cantucciniből törtem - ugyan enélkül is kerek lett volna a vacsora, de mikor a desszert után megkérdeztem, kérnek-e repetát, felcsillantak a szemek...
Sütöttem még apróbb formában financier-t (isten áldja, aki kitalálta), szirupban barackot, főztem dulce de leche-t, vagyis karamellkrémet, apróra vágott aszalt barackot a desszertborba áztattam.
Tálaláskor aztán így legóztam össze a desszertet: a tányért megkentem karamellkrémmel, rá a sajttortácska sült barackkal, meg a kis financier zenitben áztatott aszalt barackkal.

hétfő, augusztus 09, 2010

Jön!

Hamarosan itt az év vacsorája. Hetek óta tervezgetek, borokat válogatok, próbafőzök. A koncepcióról és a teljes menüről majd később, itt alább a főétel. A tálaláson van mit javítani, de élesben úgysem fogok tudni jobb fotót készíteni.


Szűzérme, sültpaprika-krém, vargánya, babsterc


Babsterc
25 dkg tarkabab
1 babérlevél
30 dkg liszt
1 dl olaj

Az előző nap beáztatott babot bő sós vízben puhára főzöm.
A lisztet szárazon megpirítom, közben felforrósítom az olajat. Mikor a liszt színt kapott, óvatosan (nagyon puffog, vigyázat!) hozzáadom a bab forró főzőlevét, majd a babot is. Krumplinyomóval tessék-lássék megtöröm, inkább jól összekeverem, miközben ráöntöm a forró olajat is.
6-8 adag

Sültpaprika-krém
kápia és/vagy pritaminpaprika, esetleg piros kaliforniai paprika (ami éppen van a piacon), fejenként egy-két darab
3 paprikánként:
2 evőkanálnyi olaj
egy fej vöröshagyma és egy nagy gerezd fokhagyma
löttyintésnyi vörösbor
egy ág kakukkfű

bors
balzsamecet
A paprikákat alufóliával bélelt tepsibe téve forró sütőben (szabad tűzön még finomabb lenne) megsütöm addig, míg megfeketedik itt-ott a héja, közben egyszer megfordítom. A forró paprikákat egy mély tányérba teszem és lefedem, 10 percre magára hagyom, hogy összeessen és a héját könnyen le tudjam húzni. Miközben a paprikákat meghámozom, eltávolítom a magjait is, a levét viszont fölfogom. Az így megtisztított paprikát egy-két napig el lehet tartani a hűtőben.
A krémhez a hagymát és a fokhagymát felaprítom és üvegesre sütöm az olajon. Ráteszem a felcsíkozott paprikahúst, átforgatom, sütöm kicsit, hogy a paprika felvegye a hagymás alap aromáját, hozzáadom a kakukkfüvet. Meglöttyintem a vörösborral, meg a paprika levével, sózom, borsozom, így főzöm kb. 15 percig, majd az egészet leturmixolom.
Pár csepp balzsamecettel kerekítem ki az ízét.

hétfő, június 07, 2010

Piláf, pisztráng

Hatalmas csokor kaprot kaptam, itt volt az ideje, hogy elkészítsem ezt a piláfot a Casa Moro-ból. (Ahogy megvettem a könyvet, azonnal kilistáztam a legjobb recepteket, soha nem csináltam még ilyet, talán ez is mutatja, mennyire lelkesedem érte.) Az eredeti recepttel szemben nem fenyőmagot tettem bele - na nem a fenyőmag-para volt az oka, egyszerűen nem volt itthon, a pisztáciát is hozzáillőnek találtam.
A két szép pisztráng meg épp szembejött...


Citromos pisztráng; piláf kaporral, mazsolával, pisztáciával

2 db kb. 20dkg-os pisztráng
2 citrom
2 babérlevél
olívaolaj

a piláfhoz:
20 dkg basmati rizs
5 dkg vaj
1/2 teáskanál őrölt szegfűbors
3 evőkanál aprított kapor
5-6 szál újhagyma
5 dkg mazsola, megmosva
5 dkg pisztácia
bors

A megtisztított egész pisztrángokat kívül-belül megsózom, a hasába citromszeleteket és babérlevelet teszek. Kiolajozott sütőtálba, citromszeletekre fektetem a halakat, ráteszem a maradék citromszeleteket, megspriccelem olívaolajjal. 200 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütöm.

A piláfhoz a rizst megmosom, két-háromszor átöblítem, míg az öblítővíz teljesen tiszta marad. Legalább 20 percre sós vízbe áztatom, így gyorsabban fog megfőni.
A vajat felolvasztom, ha habzik, hozzáadom a kapor felét, majd a szegfűborsot. A zöldjével együtt felaprított újhagymát megpárolom a vajot, ha puha, rászórom a leszűrt rizst, jól átforgatom, hogy a zsiradék minden szemet bevonjon. Hozzáadom a mazsolát és a pisztáciát, felöntöm annyi vízzel, hogy a rizs fölött fél centinyivel ellepje, sózom, borsozom. Megnedvesített zsírpapírral letakarva, közepesnél erősebb lángon felforralom.Ekkor ráteszem az edény fedőjét és így nagy lángon 5 percig gőzölöm. Kisebbre veszem a lángot és további 5 percig főzöm.
A maradék nyers kaporral megszórom.

A pisztráng 2 adag, a piláf 3-4.
 

blogger templates | Make Money Online